Számos kutatót foglalkoztatott már a kérdés, hogy miként értelmezhetjük az egymás mellett létező genealógiaváltozatokat, illetve tekinthetjük-e azokat hiteles történeti forrásoknak (lásd Bohannan 1952; Carsten 1995; Evans-Pritchard 1940; Geertz–Geertz 1964; Irvine 1978; Lewis 1962; Szombathy 1998; Tronvoll 1998; Vansina 1985). A jelen tanulmány első felében áttekintem a témámhoz szorosan kapcsolódó írások idevonatkozó részeit, majd kísérletet teszek arra, hogy bemutassam, a saját eritreai terepemen gyűjtött adatok alapján milyen szerepet tulajdoníthatunk a genealógiának a hétköznapokban és vitás ügyekben, és hogyan értelmezhetőek a genealógiai információk, különösen akkor, amikor azok inkább összezavarják, mintsem segítik az elemzőt. Végül pedig azt vázolom fel, hogy a genealógiaőrzés milyen fordulatot vett a legújabb időkben az eritreai magasföldön.

Many researchers have been questioning how we can interpret mutually existing genealogical variants and consider them as authentic historical sources (see Bohannan 1952; Carsten 1995; Evans-Pritchard 1940; Geertz-Geertz 1964; Irvine 1978; Lewis 1962; Szombathy 1998) Tronvoll 1998; Vansina 1985). In the first half of this paper, I review the relevant parts of the articles closely related to my topic, and then try to show what role we can attribute to genealogy in everyday life and disputes based on the data collected in my own Eritrean area, and how to interpret genealogical information, especially when they confuse rather than help the analyst. Finally, I outline the turn of genealogy guarding in recent times in the Eritrean highlands.